szintkülönbség: 330m
hossz: 8,5 km, 3-3 1/2 óra
IGN 3346 OT
A Notre - Dame - de - Bonne - Garde - de - Sicié-hez akartunk elkeveredni, de az éledő misztrál miatt más túráznivaló után néztünk: a Saint Mandrier félsziget azonban többet érdemel a "ha ló nincs, a szamár is jó" címkénél. Az ösvények egy része drótkerítések között kanyarog, a túra második részében elég sok a beton, de ennek ellenére remek séta, vadregényes tengerparti bevezetővel, fürdéssel-halkergetéssel, városnézéssel kombinálva. Bónuszpontot érdemel, hogy a vasárnapi csúcsforgalom ellenére az ösvényen szinte senkivel sem találkoztunk. Apró bémoll: leírás és térkép nélkül szinte lehetetlen a tájékozódás.
A sétánytól jobbra kezdődő sárga jelzésű ösvényt követni - balról a tengerparti lakások kerítései, jobbról a tenger között, helyenként szűk
lépcsőkön, köves emelkedőkön; a jelzést követve forduljunk balra, egészen az avenue Languedoc-ig, ahol jobbra fordulva elérünk az avenue Auvergne-hez. Újra jobbra fordulva eljutunk a pointe Marégau-hoz. A kerítések vonalát követve egy orientációs táblához érünk, ahonnan látható a Gros Baù, egy elhagyott és romos, 1882-ben épített katonai létesítmény. A lakóházak és a lezárt katonai terület között kerüljük meg a Gros Baù-t; a sziklafalról remek kilátás nyílik. Rövid séta után a a batterie de Renardière-hez érünk, amit szintén meg kell kerülnünk, hogy újra 
visszajussunk a tengerparti sziklafalhoz, majd leereszkedve a plage de la Coudoulière-hez (parkoló, teniszpálya, játszótér). A parkolón át haladjunk tovább a tengerparton, agavék, kaktuszok, kaktuszfügék s más egzotikus növények között, egészen a Cavalas köves strandjáig. (A sárga jelzés csalóka, egy balra nyitó lépcsőt jelez, de ezt a betonutat követve a tengerparti házak közé keveredünk, tökéletesen rossz irányba.) A katonai terület kezdetét jelző kerítésnél forduljunk jobbra, s kövessük az ösvényt. A katonai parkoló után forduljunk balra, a
két kerítés közötti keskeny úton, egészen a csendőrségig, ahol a kereszteződésnél kövessük a jobbra második, enyhén emelkedő betonozott utat, mely az olasz-francia katonai temetőhöz vezet. Balra fordulva ereszkedjünk le a temető fala mellett, egészen a Jean Aicard utcáig. Az Anatole France utcán forduljunk jobbra, egészen Saint Mandrier kikötőjéig. A kikötőnél forduljunk balra, majd kb. 400 m után forduljunk be a chemin des Mimosas-ra, ami kanyargósan emelkedik a dombtetőig (ne térjünk le az útról, a kereszteződéseknél ellenőrizzük, jó irányt választottunk). Haladjunk el a temető mellett, majd a Général Koenig 
avenue-n térjünk rá a sportösvényre (mindegy, melyik irányt választjuk); leereszkedve a sentier de découverte-hez jutunk, amit követve az avenue de la Mer-en keresztül visszaérkezünk kiindulópontunkhoz. (ennél monotonabb lehetőség, ha a Général Koenig avenue-n ereszkedünk le; egy újabb variáns, ha a temető mellett balra sorompóval lezárt úton kb. 50 méter megtétele után kezdődő alsó ösvényt választjuk: kellemes séta után a pin Rolland lakásaihoz érünk, ahol jobbra fordulva a busz útvonalát követve eljutunk egy szökőkúttal díszített kereszteződéshez, majd balra fordulva a tengerhez érünk.)
hossz: 8,5 km, 3-3 1/2 óra
IGN 3346 OT
A Notre - Dame - de - Bonne - Garde - de - Sicié-hez akartunk elkeveredni, de az éledő misztrál miatt más túráznivaló után néztünk: a Saint Mandrier félsziget azonban többet érdemel a "ha ló nincs, a szamár is jó" címkénél. Az ösvények egy része drótkerítések között kanyarog, a túra második részében elég sok a beton, de ennek ellenére remek séta, vadregényes tengerparti bevezetővel, fürdéssel-halkergetéssel, városnézéssel kombinálva. Bónuszpontot érdemel, hogy a vasárnapi csúcsforgalom ellenére az ösvényen szinte senkivel sem találkoztunk. Apró bémoll: leírás és térkép nélkül szinte lehetetlen a tájékozódás.A sétánytól jobbra kezdődő sárga jelzésű ösvényt követni - balról a tengerparti lakások kerítései, jobbról a tenger között, helyenként szűk
lépcsőkön, köves emelkedőkön; a jelzést követve forduljunk balra, egészen az avenue Languedoc-ig, ahol jobbra fordulva elérünk az avenue Auvergne-hez. Újra jobbra fordulva eljutunk a pointe Marégau-hoz. A kerítések vonalát követve egy orientációs táblához érünk, ahonnan látható a Gros Baù, egy elhagyott és romos, 1882-ben épített katonai létesítmény. A lakóházak és a lezárt katonai terület között kerüljük meg a Gros Baù-t; a sziklafalról remek kilátás nyílik. Rövid séta után a a batterie de Renardière-hez érünk, amit szintén meg kell kerülnünk, hogy újra 
visszajussunk a tengerparti sziklafalhoz, majd leereszkedve a plage de la Coudoulière-hez (parkoló, teniszpálya, játszótér). A parkolón át haladjunk tovább a tengerparton, agavék, kaktuszok, kaktuszfügék s más egzotikus növények között, egészen a Cavalas köves strandjáig. (A sárga jelzés csalóka, egy balra nyitó lépcsőt jelez, de ezt a betonutat követve a tengerparti házak közé keveredünk, tökéletesen rossz irányba.) A katonai terület kezdetét jelző kerítésnél forduljunk jobbra, s kövessük az ösvényt. A katonai parkoló után forduljunk balra, a
két kerítés közötti keskeny úton, egészen a csendőrségig, ahol a kereszteződésnél kövessük a jobbra második, enyhén emelkedő betonozott utat, mely az olasz-francia katonai temetőhöz vezet. Balra fordulva ereszkedjünk le a temető fala mellett, egészen a Jean Aicard utcáig. Az Anatole France utcán forduljunk jobbra, egészen Saint Mandrier kikötőjéig. A kikötőnél forduljunk balra, majd kb. 400 m után forduljunk be a chemin des Mimosas-ra, ami kanyargósan emelkedik a dombtetőig (ne térjünk le az útról, a kereszteződéseknél ellenőrizzük, jó irányt választottunk). Haladjunk el a temető mellett, majd a Général Koenig 
avenue-n térjünk rá a sportösvényre (mindegy, melyik irányt választjuk); leereszkedve a sentier de découverte-hez jutunk, amit követve az avenue de la Mer-en keresztül visszaérkezünk kiindulópontunkhoz. (ennél monotonabb lehetőség, ha a Général Koenig avenue-n ereszkedünk le; egy újabb variáns, ha a temető mellett balra sorompóval lezárt úton kb. 50 méter megtétele után kezdődő alsó ösvényt választjuk: kellemes séta után a pin Rolland lakásaihoz érünk, ahol jobbra fordulva a busz útvonalát követve eljutunk egy szökőkúttal díszített kereszteződéshez, majd balra fordulva a tengerhez érünk.)
